Repüljön a bálna, de ne én!

Valószínűleg mindannyian ismerünk olyan embereket, akik ahelyett, hogy lázba jönnének a legújabb gépen való repüléstől, inkább a körmüket rágva aggódnak. Definíciója szerint a fóbia egy helyzetektől, tárgyaktól, állatoktól való félelemmel együttélést jelentő betegség. Ahogy dr. Simon Lajos kognitív viselkedésterapeuta, pszichoterapeuta fogalmaz, mechanizmusa hibás tanuláson alapszik: egy rosszullét összekötődik azzal a szituációval, ahol ez a rosszullét létrejött, ebben ok-okozati összefüggést talál az adott személy, holott nem biztos, hogy az események között van kapcsolat.

A repülésfóbia gyakori ott, ahol a repülőt mindennaposan, akár munkával kapcsolatosan is használják – és itt jóval hamarabb kérnek segítséget az érintettek. Dr. Simon Lajos tapasztalatai alapján ez a tünetegyüttes hazánkban régen (20-30 éve) ritka volt, egy fokozatosan előkerülő problémáról van szó.

Dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta közel tíz éve foglalkozik repülésfóbiás betegekkel. Az elmúlt néhány évben ebben még egy pilóta is a segítségére van: a vele együtt tartott tréningeken nemcsak a lélektani eseményeket vehetik sorra, hanem a repülő működési mechanizmusairól és a gyakorlati részekről is szó esik.

Véleménye szerint a légi közlekedésben minduntalan felmerülő agresszív incidensek nagy része a szorongással függ össze. A szorongást enyhítheti az alkohol és a nyugtató – azonban ezeknek a levegőben a megszokottól eltérő hatásuk lehet, így épp a nyugtatásra szánt szerek is stresszorrá válhatnak. Sőt! Az alkohol és a gyógyszerek hatása repülés közben nem azonos a földön megszokottal: március elején egy Rómából Szöulba tartó gép leszállásra kényszerült Budapesten, mert az egyik utas feltehetően túladagolta szorongásgátló gyógyszerét, és eszméletét vesztette.

 

Kontrollt vesztve

A fóbiásnak az adott szituáció közeledtével egyre komolyabb akár vegetatív, akár érzelmi megnyilvánulásai vannak: izzad, szorong, nő a félelme. Süli Ágotának volt olyan páciense, aki azért kezdte el a terápiát, mert egy családi nyaralásra indulva annyira elhatalmasodott rajta a repüléssel kapcsolatos félelem, hogy a reptérről visszafordult.

A megkérdezett orvosok szerint a repülésfóbiások gyakran a kontrollvesztéstől tartanak. Van olyan is, aki korábbi rossz – egyéb közlekedési eszközön szerzett – tapasztalatai miatt aggódik, mások a bezártságtól, a magasságtól vagy a haláltól félnek. A repülésfóbiában szenvedők jelentős része korábban minden gond nélkül repült, aztán valami elromlott: erős volt a turbulencia, kigyulladt a hajtómű. Mindezek mellett előfordulhat, hogy egy fokozott stresszel járó élethelyzetből fakadó rossz élményt és a repülést összeköti az agy, és a félelemmel „megóv” egy hasonló helyzettől.

 

A félelem nem válogat

Tavaly év végén nyerte meg a pert korábbi munkáltatója, a Flybe légitársaság ellen egy pilóta. Hét éve munkaviszony után egy másik géptípusra, hosszabb útvonalra helyezték át, ahol szorongásos tünetek, pánikroham jelentkezett nála. Matthew Guest problémáival orvoshoz fordult, a kezelés ideje alatt nem dolgozott. Két évvel később visszatért a szolgálatba, de nem sikerült leküzdenie a hosszabb távú repüléstől való félelmét, így pilótaállását megszüntették, és más területen ajánlottak neki munkát. A bíróság döntése értelmében a Flybe visszahelyezhette volna korábbi útvonalára, vagy kezdetben adhattak volna kísérőt mellé, de ez nem történt meg, így a férfi megnyerte a pert.

 

Milyen komoly a helyzet?

Süli Ágota elmondása alapján többféle módon kezelhető a repülésfóbia: önálló szorongásoldással, szakember segítségével egyéni módon vagy csoportban is.

Az egyéni praktikák közül segíthetnek a nyugtató illatok, a hasi légzés és további relaxációs technikák vagy hanganyagok. Mindezek mellett érdemes bizonyos szituációkra felkészülni – például arra, hogy amikor a kabinnyomás megváltozik, bedugul a fülünk: ezen segít a rágó, a nyelés vagy akár az is, amikor „kifújjuk” a befogott orrunkat. Jó tudni, hogy a magasban a vér oxigénszintje három százalékkal csökken. Ez egy egészséges szervezetnek fel sem tűnik, de egy tüdőbetegnél vagy dohányosnál érezhető a változás. Étkezés kapcsán érdemes arra is gondolni, hogy a gyomorszáj picit megemelkedik, éppen ezért a puffasztó ételek fogyasztása nem szerencsés, hányingert okozhat. A könnyű ételek, müzlik, csokik viszont jó választásnak bizonyulnak, főleg, hogy elvonják a figyelmet a félelemről.

 

Ha nem elég a levendula

Léteznek a repülésfóbiát oldani hivatott applikációk is, mi a SOAR nevűt próbáltuk ki. Ezek felsorolják, mire kell felkészülni, leírásokat adnak a technikai oldalról, amit relaxációs tippekkel egészítenek ki. Bár az applikáció ingyenes, a videós tartalmakért fizetni kell.

Izgalmasabb, amikor az ember mindenféle kellemetlen velejáró nélkül kipróbálhatja a repülés élményét. Budapesten statikus Boeing- és Airbus-szimulátor is elérhető, ezek igen magas kihasználtsággal üzemelnek. Tatár Péter, a HiFly Aviation üzemeltetője elmondta: „repülés” előtt a vendég megtudja, mi zajlik a pilótafülkében, mi történik vészhelyzet esetén. Náluk nagyjából havonta fordul elő repülésfóbiás vendég, akinek egy erre specializálódott pszichiáter elérhetőségét ajánlják fel.

Ennél komolyabb szintre léphetnek azok a szerencsések, akik Angliában küzdenek a félelmükkel. Számukra ugyanis két légitársaság, az easyJet és a British Airways tanfolyamokat dolgozott ki, amelyeken fóbiaszakértő és pilóta oszlatja el a tévhiteket, válaszokat adnak a felmerülő kérdésekre, és technikákat tanítanak az idegesség elkerülésére, majd a kurzus egy rövid repüléssel zárul. A tanfolyamokkal már több ezer ember számára nyújtottak segítséget.

A cikk teljes terjedelmében az Indulj! magazin első lapszámában olvasható. Kapható az újságárusoknál vagy megrendelhető itt. 

 

Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

A nyár beköszöntével mindenkit csábít a vízpart, hiszen ki ne szeretne a tikkasztó kánikula elől a hűs habokba menekülni? Budapest szerencsés helyzetben van, hiszen 13 strand és gyógyfürdő működik szerte a városban, melyek nem csak a turistáknak kínálnak jobbnál jobb szolgáltatásokat.

A nyári időszakban egyre több turista keresi fel a fővárosi nevezetességeket, Budapest fürdőit, illetve zöldövezeteit. A célpontok megközelítésében kiemelt szerepe van a közösségi közlekedésnek, ezért nyáron a BKK is sűríti a turisztikai szempontból fontos járatait. Emellett a kiemelt vonalakon nosztalgiajáratok színesítik az utazás élményét.

Etiópiától a hazai vízpartokon át az Antarktiszig kalauzoljuk olvasóinkat az Indulj! magazin nyári számában, miközben felnőttbarát szállodákról és az időzónák közti ingázás kihívásairól is írunk. 

Melyik az a város, amely négy irodalmi Nobel-díjast adott a világnak? Miért lett Chicago az art deco fellegvára? Hogyan mondanak a japánok nemet? Miként épül fel az ország ötödik legnagyobb, ám pusztán egy hétig álló városa?  És vajon melyik az az ország, amely birkákra szerelt mobiltelefonnal feltérképezett street view-val kampányol?

Földvári András mindig is sokat utazott, de egy éve, amióta nyugdíjba ment, folyamatosan távol van. Csaknem egyéves thaiföldi, malajziai és szibériai tartózkodás után csak rövid pihenőre tért haza, két nappal később már egy repülőn ült Marokkó felé, onnan pedig Sevillába vette az irányt.

Budapest kétségtelenül a világ egyik legszebb, legizgalmasabb fővárosa, meglátogatására évente több millióan kelnek útra Földünk minden pontjáról. 

Szinte mindannyian jártunk már itt, de mégsem ismerjük igazán – holott a főváros második legnagyobb közigazgatási egysége a rómaiak egykori lakhelye és Krúdy kalandjainak színhelye volt, és rengeteg meglepetést tartogat.

Túrák a föld alatt és felett, száguldás két vagy több keréken, átcsúszás a hegyek közt, majd megpihenés egy fa lombjának takarásában – nem kell messzire utaznunk, ha hosszú időre feltöltő élményeket vagy netán földtől elrugaszkodott szálláshelyeket keresnénk.

Németország idén ünnepli a Bauhaus mozgalom születésének 100. évfordulóját, kiállításokkal, rendezvényekkel és múzeumi tárlatokkal.